2010. augusztus 23., hétfő

Citromos-mazsolás túrógombóc (másképp, és vegán is)


Mostanában elég sokat foglalkozom a cukormentességgel, ezért kísérleteim alanyai többnyire desszertek, bocsánat érte. :))
A túrógombóccal mindaddig hadilábon álltam, míg nem nem ismertem ezt a nagyszerű receptet. Nem szerettem sem enni, és soha nem is készítettem. Viszont mikor Csöppke-Csillus blogján vagy jó egy éve beleakadtam, nem tudtam neki ellenállni. Az okok: hogy nem kell a gombócokat főzni, a másik: hogy sokkal könnyebbnek tűnt maga a massza is, nem olyan, amibe meg lehet fulladni. A harmadik, pedig, hogy megihletetett egy cukormentes és egy vegán verzióban is. Épp elég ok hogy szeressük nem igaz? :)

Hozzávalók: (Nem vegán, de cukormentes verzió)
(kb 4o db mini gombóchoz)
-fél liter növényi tej
-1 biocitrom héja
-fél kg túró
-1 marék mazsola
-1 pohár tejföl
- kb 6 ek. gríz
-kb 8 ek. xilit
-1 ek. méz(nálam repce méz volt)
-1 ek. olaj
-zsemlemorzsa

A tejből és a grízből és kb 4 ek xilitből nagyon sűrű tejbegrízt főzünk, majd féretesszük és hagyjuk kihűlni. Mialatt a tejbegríz hűl egy másik tálban a túrót 4 -5 ek xilitet, reszelt citrom héját és a marék megmosott lecsepegtetett mazsolát jó alaposan elkeverjük. Mikor már a grízünk hideg, és kőkemény lett, összekeverjük és jól összedolgozzuk a túrós masszával. Egy kicsi olajon zsemlemorzsát pirítunk, a masszából vizes kézzel gombócokat formázzuk, majd megforgatjuk a prézliben. Langyos mézestejföllel tálaljuk. (a tejfölt, és egy ek mézet nagyon lassan kavargatva felmelegítünk, langyosra)
Jó étvágyat!

Hozzávalók: (Vegán , cukormentes gombócok)

-fél liter növényi tej
-egy csomag natúr tofu (pl Alverde/ DM)
-8 ek xilit
-6 ek gríz
-1 marék mazsola
-1 pohár szójagurt, vagy szójatejföl(ami natúr tofu, ciromlé, és natur szójatej turmixa)
-1 ek méz
-1 ek olaj
-1 ek zsemlemorzsa
-bio citrom héja

A sűrű tejbegrízt itt is megfőzzük először. A natúr tofut villával jól, túróállagúra nyomkodjuk,és ugyanúgy, mint az elősző verziónál beletesszük a xilitet a mazsolát citrom héját. A két masszát eggyé keverjük(mikor a tejbegríz már hideg), és ugyanúgy formázzuk, prézlibe forgatjuk és mézes szójagurttal tálaljuk :)

2010. augusztus 22., vasárnap

Cukor helyett I.

Azt senkinek nem kell megmagyarázni, miért annyira káros méreg a finomított cukor.
Roncsolja a fogakat, üres kalória, semmilyen az ember, vagy gyermekeink fejlődéséhez szükséges tápanyag nincsen benne. Hizlal, és rengeteg egészségügyi probléma alapvető okozója.
De akkor mit együnk helyette? Mit rakjunk a teába(mondjuk semmit :), mivel süssünk? Cukor nélkül nem lehet élni. Hangzanak a kérdések és kifogások.
Ebben a sorozatban szeretnénk információval szolgálni, milyen alternatívák léteznek, és hogyan tudjuk gyermekeinket, már a kezdetektől egészséges életmódra nevelni. A legjobb módszer, a példamutatás:) Próbáljuk ki, cseréljük le a fehér mérgünket egészséges édesítőkre.


I.Stévia

Szárított levei sokkal édesebbek, mint a répacukor. Nem károsítja a fogakat, ehetik cukorbetegek, nem hizlal, és még antibakteriális hatása is van. A legmeglepőbb, hogy régóta ismerhetjük, kapható is, mégsem élünk vele. Neve: Stévia

Miért nem közismert?
Paraguay guarani-indiánjai évszázadok óta a stevia leveleivel ízesítik teájukat, "édes levélnek" vagy "édesfűnek" hívják. Használják étvágycsökkentőnek, de bőrbetegségek kezelésére és sebgyógyításra is. Segítségével a sérülések szinte heg nélkül forradnak.
Ki tudja, miért került most hirtelen megint a nagy üdítőgyártó érdeklődésének középpontjába ez a természetes édesítőszer és gyógynövény, amivel tulajdonképpen már itt, Magyarországon is jóformán évtizedek óta együtt élünk. Sokféleképpen írják és mondják, szteviának, sztéviának, sztíviának vagy magyarosan mézfűnek. Teája, kivonata por, folyadék vagy tabletta formájában országszerte kapható a bioboltokban. A fővárosban például húsznál több üzlet forgalmazza, de a vidéki nagyvárosokban is jó eséllyel ráakadhatunk, az internetes forgalmazókról nem is beszélve. A szóra rákeresve az Interneten csak magyar oldalakból több mint 25000 találatra lelhetünk, s bevonult a "lap.hu"-k sorába is. Nem valami gyanús eredetű csodaszerről van szó, a Semmelweis Egyetem tudományos kutatásai között is szerepel a növény hatásainak vizsgálata. Megismervén kedvező tulajdonságait, méltán csodálkozhatunk, hogy kerülhette el figyelmünket, és miért használják csak nagyon kevesen cukor helyett. Áldásos gyógynövény A Stevia rebaudiana Bertoni a 150 ismert stevia faj egyike, a Paraguay és Brazília határán húzódó Amambay hegylánc fennsíkján őshonos. A cserje évelő, mintegy 60 cm magas. Levelei 5-6 cm hosszúak, 2-3 cm szélesek. Az édes ízért felelős vegyületei az úgynevezett steviolglükozidok, a steviosid és a rebaudisin. Feltételezik, hogy a növény mérhetetlen édességével tartja távol esetleges ellenségeit. Tény, hogy rovarkártevője nincs. A levél kivonatának fogyasztása nem növeli a vércukorszintet, javítja a glükóztoleranciát, hosszú távon szabályozza a cukorháztartást. További áldásos élettani hatása, hogy csökkenti a vérnyomást, gyulladáscsökkentő, antibakteriális és gombaölő hatású. Főzete a zöld teánál erősebb antioxidáns. Serkenti a máj, a lép és a hasnyálmirigy működését, rendszeresen fogyasztva csökkenti a fáradékonyságot. Kiváló fog- és ínyápoló. Segít enyhíteni a dohányosok nikotinéhségét, de más szenvedélybetegeknek is hasznára van. A növény sok C- és A-vitamint, többek között cinket, vasat, magnéziumot tartalmaz.

A "cukrok cukra" nem csak cukrosoknak

Szárított leveleinek egy grammja mindössze 0,21 kilokalóriához juttatja a szervezetet. Hogyan lehetséges az, hogy egy a cukorrépából vagy cukornádból előállított cukornál, a szacharóznál 300-szor édesebb anyag jóformán nem ad energiát? Úgy, hogy a növény édességét adó vegyületeket az emberi szervezet nem képes lebontani. Hasonlóképpen, mint, mondjuk, a cellulózt, amivel megfelelő enzimek híján nem tudunk mit kezdeni. A steviolglükozidok vagy diterpénglükozidok vízben és alkoholban jól oldódnak. A molekula szerkezetében meghatározó steviol három cukrot, egész pontosan glükózt hordoz.
Mint tudjuk, nem csak a cukrok és szénhidrátok lehetnek édesek. Édesnek érezhetünk nagyon különböző vegyületeket, így többek között az aszpartámot vagy más édesítőszereket is. Ilyenek a stevia természetes, édes vegyületei is. Egyébként szénhidrátok, de nem lebontható cukrok. A steviolglükozidok elégetésével nyerhető energiamennyiség az ember számára pusztán elvi érték, amihez nem férhetünk hozzá, ahogy a molekulában lévő glükózhoz sem. Ezen tulajdonságainak köszönheti, hogy cukorbetegek is bátran fogyaszthatják. Mivel kristályszerkezete stabil, 200˚C-on is sértetlen, így sütésre is kiválóan alkalmas.

kapható:a nagyobb drogériákban, vagy online itt vagy itt.

folyt.köv.

/forrás:hazipatika.com/

2010. augusztus 17., kedd

Mákos-mézes zsömlék


Ma két dologra jöttem rá. Az egyik, hogy a mák szeretete öröklődik, a másik, hogy egy olyan országban élek, ahol nincsen kifli.
Nagyon gyorsan kellett desszertet készítenem . A szerencsém az volt, hogy zsömléből is meg lehet csinálni a gubát, és még hazai darált mák is volt otthon. A kisfiam az adag felét pusztította el. Egyébként amelyik gyermek nem szereti a mákot és nem allergiás az olajos magvakra, dióval is el lehet készíteni. Szupergyors, szuperfinom.

kell hozzá:
- 3 szikkadt zsemle
-25 deka mák
-1 evőkanál méz
-2-3 dl növényi tej (nálam ez a vaníliás szójatej volt, de minden növényi tej alapból édes)

A zsemléket felkockázzuk, és egy mély tálba tesszük a felét, lehetőleg egymás mellé. A tejet a mézzel felmelegítjük, míg a méz el nem olvad benne. De ügyeljünk, hogy ne legyen túl forró, hiszen a méz elveszíti az összes tápanyag és vitamintartalmát. A tej felével meglocsoljuk a zsemléket, majd megszórjuk a mák felével. Rárakjuk a maradék zsömlét, meglocsoljuk a tejjel, és végül a mákot is rászórjuk. Öt perc elteltével az egészet alaposan összekeverjük. Tányérra kiszedve porrá őrölt xilit-tel tálaljuk. Jó étvágyat!