2009. július 9., csütörtök

Óvakodjunk I. nátrium glutamát E 621

Ebben a rovatban azokról az élelmiszerekről, vagy adalékanyagokról esik szó, amelyeket jobb, ha kihagyunk a gyermekeink étrendjéből...na meg a sajátunkból is.
"Haragszom" E-zekre, de mégjobban, azokra, akik ezt az ételeinkbe rakják, és szó szerint beetetnek vele. Nem ijesztgetés a célom, csak pusztán az, hogy álljunk meg egy gondolatnyi időre az élelemiszerboltban, mielőtt ezeket leemelnénk a polcról, és tudatosítsuk. Valóban szüksége van a szervezetünknek káros adalékanyagokra?
Ma a Nátrium-glutamátról, (másnéven MSG) vagyis az ízfokozóról lesz szó. Szinte "mindenben" benne van sajnos. Nekem egy kedves német barátnőm hívta fel rá a figyelmemet, aki allergiás erre, és évekig nem tudták kideríteni miért vannak emésztési problémái...nagyon érdekelt a téma, és mélyebbre ásva döbbenetes dolgokat tudtam meg. Természetesen ezzel az információval, mindenki azt kezd amit akar, szíve joga, hogy elhiszi e vagy sem...én a saját konyhánkból kitiltottam a készételeket, és a főzéshez használatos leveskockákat, Vegetát stb...helyettük, nem is olyan sok kutakodás után a DM-ben fedeztem fel az Alnatura márkájú, glutamát mentes zöldségport, és leveskockát. A vicces az egészben, hogy sokkal finombb, mint a E621-essel tunningoltak:)
Nézzük mi ez, és miért jobb, ha óvakodunk tőlük:

A nátrium-glutamát (monosodium glutamate, vagyis MSG) széles körben elterjedt adalékanyag, ami arra hivatott, hogy az étel ízét intenzívebbé tegye. Szinte minden készételben megtalálható a fagyasztott thai vacsorától a burgonyaszirmon át a virsliig, de a leveskocka sem létezhet nélküle. A probléma ezzel az, hogy a népesség több, mint harminc százaléka érzékeny a nátrium-glutamátra, és az intenzív íz mellé jócska adag testi tünetet is kap, amit más néven „Kínai étterem szindrómának” neveznek.

E 621, hidrolizált növényi fehérje, élesztőkivonat, texturált fehérje. A következő termékek általában tartalmaznak nátrium-glutamátot: ételízesítők, leveskockák, zacskós levesek, szószok, alapok, üveges szószok, feltétek, egyes fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, és még ki tudja, mi minden.

Kis történelem

A nátrium-glutamát gyökerei Japánban keresendők, akik a kombu nevű, tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak már évezredek óta. 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a kombuban levő ízfokozó kémiai anyagot, ez volt a glutamát. Innentől nem volt szükség arra, hogy feltétlenül a hínárból nyerjék ki az anyagot, ma már igen gusztustalan módszerrel állítják elő az MSG-t. Dr. Ikeda egy barátjával céget alapított az anyag nátrium-glutamátként való forgalmazására, és Ajinomoto néven a következő évtizedekben töretlenül ívelt felfelé a cég pályája. (Csak megemlítem, hogy az Ajinomoto az a cég, akinek a közbenjárására sikerült végül az aszpartamot is engedélyeztetni az USA-ban, hiszen ők képesek voltak egy olyan tanulmányt produkálni, amit még a Searle sem: náluk valahogy kimaradt az agytumor a patkánykísérletek eredményeiből.) A nyugati világ hiénái a II. világháború során fedezték fel ezt az anyagot, és az élelmiszergyártók minden jelentősebb tanulmány nélkül kezdték el tömegesen használni a jelentős költségcsökkentés reményében. Valószínűleg bejött a dolog, hiszen 1940 óta minden évtizedben duplájára nő az MSG-felhasználás.

Mit tesz az MSG?

Az anyag felettébb érdekes: ugyan bekerül az ételbe, de nincs tápanyagértéke, nincs semmilyen hatással az ételre, amibe teszik, és nincs önmagában semmilyen íze. Az ízfokozó hatását úgy éri el, hogy az ízlelőbimbókat stimulálja, és végül is „átveri” az agyat: az ember azt gondolná, igazi pipiből vannak azok a jó kis csirkefalatok, pedig több abban a szója, mint a szárnyas. Az MSG nem az ételre hat, hanem rád. Az ételgyártók ezt nagyon jól tudják, de mennyivel olcsóbb így előállítani egy „ízletes” zacskós levest, vagy gyorséttermi hamburgert! És hol van még akkor az évente több, mint 250000 tonna eladott nátrium-glutamátból származó profit?

Honnan tudjuk, hogy a nátrium-glutamát ilyen tüneteket produkál? Ha az FDA-n (amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal) múlna, sosem tudnánk meg, mert gondosan eltusolják a panaszokat. Az azonosításbeli nehézséget az okozza, hogy az MSG fogyasztását követően 2-48 órán belül bármikor jelentkezhetnek a panaszok, ráadásul egyénenként változó az is, mekkora mennyiségű MSG elfogyasztása után reagál valakinek a szervezete. Igazából szerencsésnek mondhatóak azok, akik reakciót mutatnak erre az anyagra, ugyanis mindenkinél okoz károsodást, csak van, akinél csendeskén, a felszín alatt munkálkodik az MSG. A gyerekek sokkal inkább ki vannak téve a veszélyének, hiszen a vér-agy gát valamivel fejletlenebb állapota és a gyermekbetegségekkor legyengült funkciója következtében sokkal könnyebben jutnak el az agyukba a mérgező anyagok.


De hát ez csak fehérje!

Persze, mint az aszpartam... Igen, a glutamát a fehérje egyik alkotóeleme, és mindannyian tudjuk, hogy a fehérje nélkülözhetetlen az egészséghez. Viszont a fehérje olyan, mint egy kirakós játék: a különböző fehérjék különböző aminosavakból épülnek fel. És ha az aminosavakból, amelyek az adott fehérjét alkotják, némelyik hiányzik, vagy nincs meg egészben, a fehérje már nem is ugyanaz a fehérje. Amikor az aminosavak csak szétszórtan lézengenek, akkor a fehérje megszűnik létezni. Fehérjét fogyasztani egy dolog. És egészen más dolog szabad, önmagukban álló aminosavakat fogyasztani, bár a tudósok nincsenek teljes egyetértésben azzal kapcsolatban, mi történik ilyenkor. Az egyik elmélet szerint amikor szabad glutamátot fogyasztunk, a test aminosav-egyensúlya felborul, és a szervezet azt észleli, hogy ezen igazítania kell. Ugyanúgy reagál, mint mérgezés, stressz, vagy bizonyos betegségek esetén. Egy másik elmélet szerint az „ipari glutamát” előállítási módja az, ami ilyen hatással van a testünkre, hiszen a paradicsomban és bizonyos sajtokban is találni szabad glutaminsavat, mégsem épül le tőlük az agyunk. Egy biztos, a független állatkísérletek a következőkre jutottak: az MSG-vel tesztelt, eleve szemproblémás patkányok retinája teljesen szétroncsolódott a szer hatására, ráadásul az agyalapi mirigyeik működése is felborult. A glutamáttal etetett terhes majmok utódainál agykárosodásokat tapasztaltak, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nátrium-glutamát hozzájárulhat az agytumor, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az elhízás, a fizikai eredetű depresszió és a magas vércukor kialakulásához is.

A nátrium-glutamát elhízást okozhat

Amikor a szervezetbe kerül, hasonlóan a cukorhoz, az MSG beindítja az inzulin-kibocsátást. Ezzel elindul a zsírraktározási folyamat, és ha valaki érzékeny a nátrium-glutamátra, ez idővel gyengíti a sejtek inzulin-érzékenységét, és az illető jó úton lesz a cukorbetegség felé. Ha eddig nem is fajul a helyzet, mindenképp érdekes jelenség a „gyorsétterem-függőség” (hogy nevet ne említsünk): a szénhidrátfüggőséghez hasonlóan az inzulin-kibocsátással függ össze, csak éppen jelen estben nem a cukor, hanem a nátrium-glutamát okozza.


(forrás:www.lowcarb.hu)

3 megjegyzés:

@gi írta...

Gratulálok a bloghoz! Ha ilyen lesz a folytatás, mint ez a kezdő pár post, sokat tanulhatunk! Csak így tovább! :))

Hugomum írta...

@gi: koszi, aranyos vagy. igyekszem izgalmas temakkal elorukkolni:))koszonet a hatterert megegyszer:)

@gi írta...

Nagyon szívesen! Bármi kérdésed van ezügyben, tudod hol találsz! ;)