2009. augusztus 3., hétfő

William Sears tollából I.: Elkülönítő kontra kötődő nevelés

"Szülőnek lenni több, mint bármilyen főállású munkavégzés: a nap 24 óráját öleli fel"

Ebben a rovatban a nyolcszoros édesapa, többszörös nagyapa, gyerekgyógyász, híres és hasznos Éjszakai gondoskodás című könyvéből találhattok részleteket. Hasznos tanácsok az együttalvásról, szoptatásról, kötődő nevelésről, és sok minden másról...

Az elkülönítő nevelés, mint nevelési forma, arra inti a szülőket, hogy ne vegyék figyelembe gyermekük jelzéseit. Az elkülönítés hívei, ilyen tendenciákat hangoztatnak: "Hadd ordítsa ki magát az a gyerek.Meg kell tanulnia átaludni az éjszakát". "Ne vegyük fel olyan hamar a babát. Csak elkapatjuk." "Szoktassuk napirendre a csecsemőt. Ne hagyjuk, hogy az orrunknál fogva vezessen." "Ne engedjük a kicsit az ágyunkba, igen rossz szokás válhat belőle".
A sok tiltás mellett ez a nevelési mód gyors, és könnyű recepteket is kínál, bonyolult problémák megoldására.
Pl ha a kisbaba többször is felébred az éjszaka folyamán, az elkülönítés hívei azt tanácsolják: " Az első éjszaka hagyjuk sírni egy órahosszat, a második éjszaka negyvenöt percig, a harmadik éjszakát, már át fogja aludni."
Kedves szülők, hadd hívjam fel a figyelmüket valamire. A gyermeknevelés során adódó bonyolult problémákra nincs egyszerű válasz. Gyermekeink túl értékesek, és igényeik túl fontosak ahhoz, hogy áldozatul essenek az olcsó, felületes tanácsoknak. tapasztalataim szerint az elkülönítő nevelést alkalmazó szülőket az a veszély fenyegeti, hogy elveszítik szülői ösztöneiket és önbizalmukat, s így kisebb az esélyük arra, hogy elérjék a nevelés két fontos célját:hogy megismerjék gyermeküket, és biztosítsák jó közérzetét.

Milyen különbséget jelent a kötődésen alapuló nevelés? Jobb szülők válunk tőle?

Az elmúlt 25 év során a korábbiakban ismertetett tanácsokat adtam a hozzám forduló szülőknek, és ezeket alkalmaztuk saját családomban is. Igenis van különbség. Azok a szülők, akik nagy hangsúlyt fektettek a kötődésre, alaposan megismerték gyermeküket. Figyelnek a kicsi jelzéseire, ösztönösen reagálnak rájuk, és biztosak abban, hogy a megfelelő válaszreakciókat adják. Reális elvárásokat támasztanak gyermekükkel szemben a fejlődés egyes szakaszaiban, és tudják hogyan adják, hogyan adják át a kicsinek a kívánatos viselkedési formákat. Örömüket lelik a gyermekükben. Azt az érzést, amelyet a kötődésen alapuló nevelés biztosít a szülőknek és a babáknak, ebben a szóban foglalhatjuk össze a legjobban : harmónia.
Ha harmonikus a szülő-gyermek kapcsolat, a kötődést segítő nevelés hozzájárul a hormonális viszonyok kedvező alakulásához is...
Olvasóim, most bizonyára azt gondolják a kötődést segítő nevelés annyit jelent szüntelenül:adni,adni,adni.
Nos, ez bizonyos mértékben igaz is. Az anyák adnak, a babák elfogadnak-ez a reális elvárás az anya-gyerek kapcsolatban. A kisbabákban később fejlődik ki a viszonzás képessége. Akik jobban tudnak elfogadni, jobban tudnak adni is további életük során.

Miért eredményes a kötődést segítő nevelés?

Azért, mert figyelembe veszi a gyermek egyéni vérmérsékletét. Az újszülött egy bizonyos igényszinttel jön a világra,amellett rendelkezik azzal a képességgel, hogy jelezni tudja kívánságait. Ha a szülők figyelemmel kísérik kisbabájuk jelzéseit, megtanulják értelmezni őket, és válaszolni is tudnak rájuk. Mivel e reakciók biztosítják a kicsi jó közérzetét, a baba megtanulja, hogyan adjon minél egyértelműbb jeleket, hogy a a szülei minél jobban tudjanak reagálni rájuk. Vagyis a szülő-gyermek kapcsolat mindkét résztvevője hozzájárul a másik fél képességeinek fejlesztéséhez. Mind a jelzést kinyilvánító kisbaba, mind a válaszreakciót adó szülő a legjobbat hozza ki a másikból. Ezzel szemben az elkülönítő nevelés és a korlátozott válaszok a legrosszabbat hozzák ki mindkét félből. A kisbaba sírása egyre zavaróbbá válik,amitől a szülők egyre ingerültebbek lesznek. A baba, és a szülő is azt tanulja meg, hogy ne bízzon a másikban, és még az is előfordulhat, hogy nem érzékelik egymás jelzéseit. Annak a szülőnek akiben nem fejlődik ki ez az érzékenység, komoly nehézségekkel kell szembenéznie.
A kötődést segítő nevelés jótékony hatásait különösen akkor tapasztalhatjuk, ha nagyigényű babát gondozunk. Az ilyen kisbabákra több elnevezést kitaláltak már: nyűgös baba, nehéz gyerek,követelőző baba, sok törődést igénylő baba, akaratos baba. Én leginkább többemberes babáknak nevezném őket. Nem csak azért, mert pozitív töltésű elnevezés, hanem mert arra is utal, hogy intenzívebb gondozást igényelnek ezek a csecsemők. Nekik van a legnagyobb szükségük a kötődést segítő nevelésre.

2 megjegyzés:

Miner.hu írta...

Szia!

Mint gasztrobloggernek, szeretném a figyelmedbe ajánlani a gasztro.miner.hu oldalt, ahol a gasztronómiai témájú blogokat jelenítjük meg egy helyen és az online elérhető Gasztroblogger Szakácskönyvet, ahová blogodból valószínűleg néhány receptet külön is kiemelünk.

Szeretnénk, ha a Te blogod is megjelenhetne oldalunkon, s ehhez hozzájárulásodat szeretnénk kérni (szabályunk, hogy csak azok bejegyzései jelennek meg, akik ehhez hozzájárulnak). A bejegyzésedből csak egy kivonat jelenik meg honlapunkon és esetlegesen egy kis kép: ha valaki el szeretné olvasni írásodat, akkor a blogodra fog eljutni. A csatlakozásnak anyagi vonzata nincs, a bejegyzések első egy-két mondatának listázásához a blog feedjét dolgozzuk fel, tehát semmilyen technikai teendőd sincs. Az eddigi tapasztalatok alapján napi további 50-100 látogatót is jelenthet, ha bekerül valaki a listába.

Amennyiben úgy döntöttél, csatlakoznál hozzánk vagy kérdésed van, kérlek írj az info kukac miner pont hu-ra!

Üdvözlettel:
Miner.hu

Great írta...

Szia! küldöm a mailt:)