A csicseriborsó

Ma az egyik nagy kedvencünket választottam bemutatásra. Sajnos a magyar lakosság nagy része még sohasem hallott erről az ősi növényről. Tulajdonképpen Ázsiában őshonos, de szinte mindenhol megél. Íme egy összefoglaló, miért is érdemes felvennünk az étrendünkbe. Később pár receptet is felrakok, a múlt héten kétszer is készítettem csicseriborsós ételt, nagy sikerrel. Konzerv változatban is lehet kapni, de én Hugo miatt inkább a bio zacskósat preferálom. Igaz, előző nap be kell áztatni, de megéri:) Vegetáriánusok étrendjében alapélelmiszer, a gyermekeknek, különösen a húsmentesen tápláltaknak, már a második lépcsőben bevezethető. 7-8 hónapos kortól ajánlott.

Ismerjük meg!

A csicseriborsó (Cicer arietinum) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, egynyári növény. A népnyelvben bagolyborsónak is nevezik. Szára négyszögletes, elágazó. Az étkezésre használt fajtájának virágai fehérek. Termése hüvelytermés, mely világos színű. Június-júliusban többnyire önmegporzással termékenyül. A hüvelyekben 1-3 mag található, melyek gömbölyűek, sárgás színűek. A termés íze kellemes, dióra emlékeztető. A csicseriborsót a görögök és a rómaiak már az ókorban ismerték és előszeretettel fogyasztották is. Az egyiptomiak és az arabok a kereszténység elterjedésével ismerték meg és kezdték el termelni.

Miért jó?

A csicseriborsó élelmirost tartalmának köszönhetően kiválóan alkalmas a betegséglexikonban: Székrekedés">székrekedés megelőzésére, illetve kezelésére. Rendszeres fogyasztása esetén elérhetjük, hogy vér koleszterinszintünk csökkentjen, így csökkenhet a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulása is.
Kutatások igazolják, hogy pektintartalma miatt csökkenti az étkezések utáni gyors vércukorszint emelkedést, ezért a cukorbetegek számára is közkedvelt növény. Fokozott fehérjetartalmának köszönhetően gyakran fogyasztják sportolók, idősek ls vegetáriánusok is.
Alacsony zsír- és magas rosttartalma kedvezően hat a fogyókúrázókra.
A növény tartalmaz karotint, valamint E-vitamint is. 100 g csicseriborsó energiatartalma 1292 kJ, azaz 314 kcal.

Hogyan fogyasszuk?

A csicseriborsó a XVIII. századtól feledésbe merült, de újabban főzelékhez, salátákhoz használják, de levest is készítenek belőle, sőt egyre népszerűbb a csicseriborsókrém, az ún. hummusz. Felhasználás előtt a csicseriborsót meg kell mosni, és legalább 8-10 órán át érdemes beáztatni. Így jelentős mértékben rövidül a borsótermés főzési ideje.
A világ számos földrészén - főleg Ázsiában - a curry-s ételek készítésének egyik jelentős alapanyagaga. Sok helyen lisztté őrlik és ilyen formában dolgozzák fel.
A zöldségfélék közül kiválóan illik hozzá a padlizsán, a sárgarépa, a paradicsom, a burgonya és a vöröshagyma.

Tippek - tanácsok

Kertészkedőknek jó hír, hogy a csicseriborsó nem igényes a talajra. Márciustól májusig vethető. Gyommentes területen ápolást szinte alig igényel.
A csicseriborsót ki is lehet csíráztatni, de fontos, hogy vegyszermentes magokat csíráztassunk. Néhány nap alatt megpuhul, és kissé édeskés ízű csíra lesz. Napi kétszeri szükséges öntözni, de a magok ne álljanak a vízben, mert megrothadhatnak. A szobahőmérséklet szereti. Mintegy 3 nap alatt a csíra eléri a 3 mm-t. Ilyenkor fel kell használni, mert megkeseredhet és azért is, mert a csíra vitamintartalma a csíráztatás első fázisában ugrásszerűen megnövekszik.

Érdekesség

A csicseriborsóról a hazai irodalom 1350-ben szól először cicer borsó néven.
A régebbi korokban a csicseriborsónak köszönhetően sok ember megmenekült az éhezéstől.
Három világrészen kb. 10 millió hektáron termesztik. Afrikában, Latin-Amerikában és Indiában az egyik fő fehérjetartalmú táplálékforrás. Főleg azokban az országokban nagyon népszerű, ahol nehezen elérhető a húst, mert rendkívül magas a fehérjetartalma.

Próbáljátok ki bátran, nagyon finom:)