2009. szeptember 15., kedd

Miért legyünk vegetáriánusok?

Előre leszögezem, nem szándékom, hogy bárkit erőszakkal meggyőzzek a vegetáriánus életmód előnyeiről. A másik blogomban bemutatott videó késztetett arra, hogy megosszam ezt a pár sort Veletek. A gondolatébresztés, viszont igenis szándékomban áll:))

Az én rövidke történetem:

Még javában húsevő voltam, mikor valaki(ma sem tudom kicsoda) egy könyvet hagyott az épület portáján részemre, ahol akkor dolgoztam. A címe: Az azonnali megvilágosodás kulcsa.

Kicsit szkeptikusan álltam az elolvasásához, mert ugyan megvilágosodni csak azonnal, és most lehet, mégsem hittem benne, hogy a könyv a bármit hozzá tudna tenni az életemhez, ezért a polcon landolt, a többi elolvasásra váró könykupac mellett.

Én és a vegaság már gyermekkoromban találkoztunk, mikor édesanyám megismerkedett, és megismertetett a jógával, azon belül az Ahimszával(ez a "nem ártás" elve) a karma törvényével,és maga is vegetáriánus lett(neki egy betegség miatt életmentő volt ez).Én is úgy döntöttem, nem eszem húst. (mondjuk előtte sem igazán rajongtam érte, kivételt képezett a sültcsirkecomb:)))Ezt két évig tudtam ""tartani", mikoris anyát egy orvos megfélemlítette, hogy sosem lesz belőlem normális egészséges felnőtt, és azért betegeskedem ennyit, muszáj húst adni, nem lehet ilyen anya, blabla. A félelem- és bűntudatkeltés igen sikeres volt. Elkezdtem ismét húst enni. Nem voltam kevesebbet beteg ezekután sem.

A családom továbbra is vegetáriánus maradt, míg én maradtam a család, úgymond fekete báránya(nem tették szóvá, tiszteletben tartották, de tudták, hogy ami késik nem múlik), továbbra is húsevőként, bár a disznóhúst a sonkára redukáltam csak. A csirke,hal, nagyon ritkán marha még belefért, viszont vadállatot képtelen voltam fogyasztani. Tudtam, hogy abba kéne hagynom a húsevést, lélekben gyermekkorom óta éreztem, nem jó ez így, ráadásul imádtam az anyukám vega kajáit, a példa ott volt előttem, de nem jött a végső lökés. Míg nem mindenszempontból életem nagy vízválasztójához értem, sok proteindiéta(ami ugye sikeres fogyást eredményez, de sok betegséget is előidéz), mértéktelen testformálási mizéria, döntésképtelenség nyomására, a beteg lelkem megbetegítette a testemet 4 hónapra. Kórházból ki-be, számos antibiotikumkúra, halálfélelem, depresszió, magaután vonta az akkor oly fontos karrierem hanyatlását...minden összejött, én pedig (volt időm) jól magambanéztem, jó mélyre, és és hát volt mit megoldanom. Az élet pofonja mindig valami tanulási szándékkal jön. A leckét akkor elkezdtem tanulni, mindenféle szintetikus gyógyszert abbahagytam, és saját felelősségemre anyukámmal elkezdtük magamat öngyógyítani. Ma már tudom, ez az igazi gyógyulás. Egy hónapra rá, mind testileg, mind lelkileg rendbejöttem. Nem tudtam a húsra nézni aztán. Kezembe került számos spirituális tanító könyve köztük az évek óta polcomon heverő könyv Ching Hai Legfelsőbb Mestertől aki a világ egyik nagy elismert, megvilágosodott lelki vezetője. Ebben sokmindenről ír, de tökéletesen-egyszerűen rámutatott arra, hogy miért gondoljuk át a húsfogyasztást. Ma az interneten is rátaláltam erre a fantasztikus minden emberhez vallási nemi, faji hovatartozást nélkülözve szóló felbecsülhetetlen értékű írásra. Nekem ez adta meg a végső lökést, és olyannyira beivódtak emlékezetembe a szavak, hogy döntésemben egyetlen egyszer sem inogtam meg azóta...sokkal nyitottabb vagyok az emberekre, állatokra, a világra, az életre. A könyv is akkor talált meg, és szólított meg igazán, mikor készen álltam a befogadására. Semmi nem történik a világban véletlenül... Én nagyon hálás vagyok a döntésemért. Nem eszem húst, mert a bennem lévő Isten, így akarja....

Íme, a könyvrészlet:

Miért legyünk vegetáriánusok?

Egészség, és táplálkozás:

Az ember evolúciójával foglalkozó tanulmányok kimutatták, hogy őseink természetüknél fogva vegetáriánusok voltak. Az emberi test felépítése nem alkalmas a húsevésre. Ezt Dr. G. S. Huntingen a Columbia Egyetemről egy összehasonlító anatómiai tanulmányban mutatta ki. Rámutatott arra, hogy a húsevőknek rövid vékony- és vastagbelük van. A vastagbelük rájuk jellemzően nagyon egyenes és sima. Ezzel ellentétben a növényevő állatoknak mind a vékonybelük, mind a vastagbelük hosszú. A hús alacsony rost- és magas fehérjetartalma miatt a beleknek nincs szükségük hosszú időre, hogy felszívják a tápanyagokat; ezért a húsevők belei rövidebbek, mint a növényevőké.

Az embereknek a más, természetüktől fogva növényevő állatokhoz hasonlóan mind a vékony-, mind a vastagbelük hosszú. A beleink összesen körülbelül nyolc és fél méter hosszúak. A vékonybél sokszor visszahajlik saját magára, tekeredettek a falai, nem pedig simák. Mivel a beleink hosszabbak, mint a húsevőké, ezért az elfogyasztott hús hosszabb ideig tartózkodik bennük. Következésképpen a hús megromolhat és mérgeket termelhet. Ezeket a mérgeket kiváltó okként kapcsolatba hozzák a vastagbélrákkal, és a máj terhelését is megnövelik, amelynek a méregtelenítés a feladata. Ez májzsugorodást és még májrákot is okozhat.

A hús sok urokináz fehérjét és ureát tartalmaz, ami megnöveli a vesék terhelését és tönkreteheti a vese működését. Minden fél kiló marhaszeletben tizennégy gramm urokináz fehérje van. Ha élő sejteket urokináz fehérjeoldatba tesznek, az anyagcsere folyamataik tönkremennek. Továbbá a húsban nincs cellulóz és rost, és a rosthiány könnyen válthat ki székrekedést. Ismert tény, hogy a székrekedés végbélrákot vagy aranyeret okozhat.

A húsban lévő koleszterin és telített zsírok szív és érrendszeri rendellenességeket is okoznak. A szív és érrendszer rendellenességei, az első számú halálokozók az Egyesült Államokban és most Formosán.

A rák a második számú halálokozó. Kísérletek mutatják, hogy a hús égetése és sütése egy metilkolantrén nevű, erőteljes rákkeltő anyagot termel. Ha ezt a vegyületet egereknek adják, akkor rák keletkezik bennük, mint pl. csontrák, vérrák, gyomorrák, stb.

Kutatások kimutatták, hogy ha újszülött egeret mellrákos nőstény egér táplál, akkor az újszülöttben is rák keletkezik. Mikor emberi rákos sejteket állatokba injekcióztak, az állatokban is rák fejlődött ki. Ha az általunk naponta elfogyasztott hús olyan állatokból származik, amelyekben ez a rendellenesség eredetileg létezett, és mi ezt befogadjuk a testünkbe, akkor jó esélye van annak, hogy a betegséget mi is megkapjuk.

A legtöbb ember feltételezi, hogy a hús tiszta és biztonságos, hogy minden vágóhídon végeznek vizsgálatokat. Eladás céljából naponta túlontúl sok marhát, sertést, baromfit stb. ölnek meg ahhoz, hogy mindegyiket valóban megvizsgálhassák. Nagyon nehéz kimutatni, hogy vajon egy darab húsban van-e rákos elváltozás, nem is beszélve minden egyes állat ellenőrzéséről. Jelenleg a húsipar csak a fejet vágja le, ha valami gond van vele, vagy a lábat, ha megbetegedett. Csak a rossz részeket távolítják el és a többit eladják.

A híres vegetáriánus Dr. J. H. Kellogg mondta: "Amikor vegetáriánus ételt eszünk, nem kell azon aggódnunk, hogy az "étel" milyen betegségben halt meg. Ez örömteli étkezésre ad alkalmat!"

Még egy további aggodalom is létezik. Az állatok táplálékába antibiotikumokat és egyéb hatóanyagokat, köztük szteroidokat és növekedési hormonokat is kevernek, vagy azokat közvetlenül beoltják az állatokba. Beszámoltak arról, hogy, akik megeszik ezeket az állatokat, azoknak a testébe ezek a hatóanyagok felszívódnak. Fennáll annak a lehetősége, hogy a húsban lévő antibiotikumok csökkentik az emberi használatra szánt antibiotikumok hatékonyságát.

A vegetáriánus étrendet egyesek nem tartják eléggé táplálónak. Dr. Miller, egy amerikai sebész szakértő negyven éven keresztül gyakorolta az orvosi hivatást Formosán. Alapított ott egy kórházat, ahol az alkalmazottak és a betegek is csak vegetáriánus ételt kaptak. Ő mondta: "Az egér egy olyan állat, amelyik fenn tudja magát tartani vegetáriánus és nem vegetáriánus étrenden is. Ha két egeret elválasztunk, és az egyik húst eszik, a másik pedig vegetáriánus táplálékot, akkor azt tapasztaljuk, hogy egyforma a növekedésük és a fejlődésük. Azonban a vegetáriánus egér tovább él és nagyobb a betegséggel szembeni ellenálló képessége. Továbbá amikor a két egér megbetegedett, akkor a vegetáriánus hamarabb meggyógyult." Majd hozzátette: "A modern tudomány által rendelkezésünkre bocsátott gyógyszerek sokat fejlődtek, de csak a betegségeket képesek kezelni. A táplálék viszont az egészségünket tarthatja fenn." Rámutatott arra, hogy: "A növényi eredetű étel egy közvetlenebb táplálékforrás, mint a hús. Az emberek megeszik az állatokat, de az elfogyasztott állatok növényi táplálékforráson élnek. A legtöbb állat rövid életű, és megtalálható náluk az emberiség szinte összes betegsége. Nagyon valószínű, hogy az emberiség betegségei a megbetegedett állatok húsának elfogyasztásából származnak. Ezért miért nem nyerik az emberek a táplálékukat közvetlenül növényekből?" Dr. Miller szerint mindössze gabonafélékre, hüvelyesekre és zöldségekre van szükségünk ahhoz, hogy megkapjuk mindazokat a tápanyagokat, amelyek egészségünk fenntartásához szükségesek.

Sokan úgy gondolják, hogy az állati fehérje jobb a növényinél, hiszen az előbbit teljes értékű fehérjének tartják, míg az utóbbit nem. Az igazság az, hogy néhány növényi fehérje teljes értékű, és több nem teljes értékű fehérjetartalmú étel keverésével is képezhetünk teljes értékű fehérjét.

1988 márciusában az Amerikai Dietetikus Társaság (ADA) kinyilvánította: "Az ADA álláspontja az, hogy a megfelelően megtervezett vegetáriánus étrendek egészségesek és táplálóak."

Gyakori az a tévhit, hogy a húsevők erősebbek a vegetáriánusoknál. De a Yale Egyetemen Professzor Irving Fisher által 32 vegetáriánuson és 15 húsevőn végrehajtott kísérlet azt mutatta, hogy a vegetáriánusoknak nagyobb az állóképessége, mint a húsevőké. Arra kérte az embereket, hogy olyan hosszú ideig tartsák kinyújtva a kezüket, amíg csak tudják. A vizsgálat eredménye nagyon egyértelmű volt. A tizenöt húsevő közül csak kettő tudta a kezét 15-30 percig kitartani. De a harminckét vegetáriánus közül huszonketten 15-30 percig tartották ki a kezüket. Ezek közül tizenöt személy több mint 30 percig, kilenc személy több mint 1 óráig, négyen több mint 2 óráig, és egy vegetáriánus több mint 3 órán keresztül volt képes a kezét kinyújtva tartani.

Sok hosszútávfutó atléta a versenyek előtt vegetáriánus étrendet követ. Dr. Barbara More, a vegetáriánus terápia szakértője huszonhét óra és harminc perc alatt fejezett be egy száztíz mérföldes versenyt. Ötvenhat éves nő létére a fiatal férfiak által tartott összes rekordot megdöntötte. "Arra szeretnék példát mutatni, hogy akik teljesen vegetáriánus étrendet választanak, azok erős testet, világos tudatot és megtisztult életet fognak élvezni."

Elegendő fehérjét kap-e a vegetáriánus az étrendjével? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy a napi kalória 4.5 %-a származzon fehérjéből. A búza kalóriatartalmának 17 %-a származik fehérjéből, a brokkoli 45 %-a és a rizs 8 %-a. Fehérjegazdag étrendet nagyon könnyű húsevés nélkül fenntartani. A magas zsírtartalmú étrendek okozta sok betegség - úgymint a szívbetegségek és rák - elkerülésének további előnyével együtt, nyilvánvalóan a vegetarianizmus a jobb választás.

A húsfogyasztás és egyéb magas telített zsírtartalmú állati eredetű ételek fogyasztása, valamint a szívbetegség, mellrák, vastagbélrák és agyvérzés közötti kapcsolat bizonyított. Egyéb betegségek, amelyek gyakran megelőzhetőek vagy néha gyógyíthatóak alacsony zsírtartalmú vegetáriánus étrenddel: vesekő, prosztatarák, cukorbaj, gyomorfekély, epekő, allergiás bélbetegségek, ízületi gyulladás, fogíny betegség, pattanás, hasnyálmirigy rák, gyomorrák, alacsony vércukorszint, székrekedés, a bélfal begyulladt kitüremkedése, magas vérnyomás, csontritkulás, petefészek rák, aranyér, kövérség és asztma.

A dohányzáson kívül nincs nagyobb egészségügyi kockázat, mint a húsevés.


Ökológia és környezet:

A hús céljából való állattartásnak megvannak a következményei. Esőerdők kiirtásához, globális felmelegedéshez, vízszennyezéshez, vízhiányhoz, elsivatagosodáshoz, az energiaforrások rossz felhasználásához és világméretű éhezéshez vezet. A termőföldnek, víznek, energiának, emberi erőfeszítésnek hústermelés céljából való felhasználása nem hatékony mód a Föld erőforrásainak a felhasználására.

1960 óta Közép-Amerika esőerdőinek körülbelül 25 %-t égették fel és vágták tarra, hogy húsmarha legelőt alakítsanak ki. Becslések szerint minden esőerdei marhából készült 10 dekás hamburgerszelet 5,5 négyzetméter trópusi esőerdő kiirtásával jár együtt. Ráadásul a marhatenyésztés jelentősen hozzájárul a világméretű felmelegedést okozó három gáz termeléséhez, a vízszennyezés első számú okozója, és minden 45 dkg marhahús előállításához megdöbbentő, 11 ezer liter mennyiségű vízre van szükség. Csak 130 liter víz kell 45 dkg paradicsom előállításához, 620 liter egy 45 dekás teljes őrlésű búzakenyér előállításához. Az Egyesült Államok vízfogyasztásának közel felét a szarvasmarha és egyéb haszonállat takarmányának előállítására fordítják.

Viágméretű éhezés:

Sokkal több embert lehetne táplálni, ha a szarvasmarha tenyésztésre használt erőforrásokat a világ népességét tápláló gabona termelésére fordítanák. Egy hektárnyi zabot termő föld nyolcszor annyi fehérjét és huszonötször annyi kalóriát termel, ha a zabot emberek eszik meg és nem a haszonállat. Egy hektárnyi brokkoli termesztésre használt föld tízszer annyi fehérjét, kalóriát és niacint termel, mint egy hektár marhanevelésre használt föld. Nagy számú ehhez hasonló statisztika létezik. A világ erőforrásait hatékonyabban lehetne felhasználni, ha a haszonállat termelésre használt földet átalakítanák az emberek élelmezését szolgáló gabona termesztésére.

A vegetáriánus étrend lehetővé teszi, hogy kisebb nyomot hagyj a bolygón. Azon túl, hogy csak azt veszed el, amire szükséged van és csökkented a felesleget, jó érzés lesz tudni, hogy nem kell minden étkezésed alkalmával egy élőlénynek meghalnia.

Ezen a bolygón közel egymilliárd ember szenved az éhezéstől és alultápláltságtól. Évente több mint negyven millióan halnak éhen, többségükben gyerekek. Ennek ellenére a világ gabonatermésének több mint egyharmadát az emberek élelmezésétől az állatok takarmányozására vonják el. Az Egyesült Államokban a haszonállatok fogyasztják el az összes megtermelt gabona 70 %-át. Ha a haszonállatok helyett embereket etetnénk, senki nem lenne éhes.

Az állatok szenvedése:

A nyugati országokban a legtöbb állatot nagyüzemi telepeken tenyésztik. Ezeket a létesítményeket úgy tervezték meg, hogy minimális költséggel a maximális számú vágóállatot állítsák elő. Az állatokat összezsúfolják, alaktalanná válnak és a takarmányt hússá átalakító gépekként kezelik őket. Ez egy olyan valóság, amit legtöbbünk soha nem fog látni a saját szemével. Egy mondás szerint, "Egy vágóhídi látogatás egy életre vegetáriánussá tesz."

Lev Tolsztoj mondta: "Amíg vágóhidak vannak, addig csatamezők is lesznek. A vegetáriánus étrend a humanitarianizmus alapvető próbája." Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk.

Nekem elég volt ezt elolvasni. Mostantól, ha kérdezik, miért vagyok olyan önző, hogy Hugónak nem adok húst, hát ezt mondom. Nem ítélem el a húsevőket, hiszen én is az voltam. De továbbléptem az ízlelőbimbóim okozta élvezeten, amit a húsevés jelentett. Ma, sokkal nagyobb élvezet növényt enni....megnyugtatóbb, egészségesebb, felszabadítóbb...


4 megjegyzés:

LiliNortianyu írta...

Hú ez hosszú volt!Remélem sokan elolvassák és legalább elgondolkoznak a dolgon.Az is valami,ha az ember csak mérsékli a húsevést.Sajnos bevett szokás,hogy mindennap húst kell enni.

Globetrotter írta...

Nagyon gondolatebreszto tenyleg, koszonjuk, hogy leirtad es ilyen reszletesen! van meg mit tanulni az eletben. bar alapvetoen mi keves hust eszunk, de eszunk. meg barmi ezzel a temaval kacsolatos temanak orulnek en is!

Marcipán és Frutti írta...

Jól beszélsz!

cucka írta...

Minden tiszteletem a Tietek, de a cikk ellenére is maradok továbbra is húsevő. ;)