MIT ÉRZÉKEL A MAGZAT?
Erre a kérdésre a sommásan leegyszerűsített válasz: lényegesen többet, mint amennyit eddig gondoltunk. A gyermeket magzati korától kezdve információk özöne éri, amelyeket különféle biokémiai ösvényeken keresztül fogad. Ezek emléknyomokká alakulnak át és tárolódnak. A születés előtti emléknyomok, információforrások a későbbi életidőben aktiválhatók. Kiderült, hogy a babák már jóval születésük előtt komplex mozgás- és magatartásmintákkal rendelkeznek, amelyek egy része a születésük után is megfigyelhető. A magzat érzékelési rendszere a terhesség közepétől már annyira fejlett, mint a születéskor. Például fájdalmi reakciók már a hatodik(!) terhességi héttől bizonyíthatók, és kimutattak összetett érzékelési képességet is a várandósság első három hónapjában. A bőrérzékelésnek különösen nagy jelentősége van ebben az időszakban, hiszen a baba érintés útján szerzi be első kapcsolati tapasztalatait.
Az anya depressziója, születés előtti streszszek, hormonális eltérések, immunzavarok, különféle fertőzések és környezeti befolyások, párkapcsolati zavarok, szülői beállítódások, konfliktusok, mind hatással vannak a magzat agyára, személyiségének fejlődésére, alakulására.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a születés előtti életidő egyedülálló megelőzési lehetőség a későbbi életút során fellépő lelki, szellemi és fizikai zavarokra.
Az anya-magzat kapcsolatanalízis olyan módszer, amelynek segítségével eddig nem ismert, mély kapcsolatba kerülhet egymással anya és babája, és saját kezükbe vehetik a sorsukat.
A kapcsolatanalízis során a kismama minden alkalommal az analitikus segítségével jut el abba a mély, relaxált állapotba, ahol először a méhével veheti fel a kapcsolatot, hogy az utat nyisson a "találkozáshoz". Nagyon különös ez a megközelítés, ám van, akinek már az első, de gyakoribb, hogy csak a harmadik-negyedik alkalommal sikerül.
Beszélgetek a kisbabámmal:
Mikor Marci beköltözött a pocakomba a kezembe került a Lelki köldökzsinór című könyv,és elhatározta,hogy kipróbálom a módszert.Először Hidas professzorhoz mentem,de valamiért nem tudtam elengedni magam nála.Ezután találtam rá Müller Zsófira,aki azon kívül,hogy gyerekpszichológus,maga is két kisgyermek édesanyja,és mindkét babájával járt kapcsolatanalízisre.Úgyhogy hozzá jártam végig a pocakosságom alatt.És a tapasztalatok?Fantasztikusak.Már akkor tudtam,hogy Marcipán kisfiú,mikor még nem lehetett látni az ultrahangon.Nagyon nagy segítség volt végig a terhesség alatt,és a szülésnél is.A születésre a babát is felkészítettük,és nem ismmerek olyan anyukát a környezetemben,akinek ilyen fantasztikus szülése lett volna,mint nekünk.3-ra értünk a kórházba,7-kor már a karomban tarthattam Marcit.Érzéstelenítés nélkül,gátvédelemmel született.Nem sírt egyáltalán,és a kezdetektől nem volt probléma a szopival.Fél éves koráig mintababa volt.A szomszédok mindíg kérdezték,hogy biztos van kisbabánk,mert soha nem hallani gyereksírást.Azóta persze kiütközött a kos jegy-kos aszcendens természete:).De a legmeghatározóbb mégis az volt,amikor az én szkeptikus férjecském azt mondta,hogy ha lesz második babánk,mindenképp járjak vele is Zsófihoz.
1 megjegyzés:
Én is jártam kapcsolatanalízisre. Nagyon jó volt, szívesen ajánlom mindenkinek.
Megnyugtató volt, hogy nem csak hordoztam a gyermekem, hanem kommunikálhattunk, ismerkedtünk. Azt hiszem, az volt a legjobb, hogy amikor megszületett a kislányom, már folytattuk a kapcsolatunkat, nem akkor kezdtük. A találkozásainkból már tudtam, hogy milyen.
Megjegyzés küldése