Üveges bébiételek kontra Friss babakoszt

Nem vagyok az üveges bébiételek ellensége, mert ha úton vagyunk, vagy nem tudok főzni, Hugo is azt eszi. Én egy márkát vásárolok, ami bio és cukormentes. Nem olcsó, de többnyire finom, megbízható. Mégis, jobban bízom abban, amit én készítek el, azokból az alapanyagokból,amelyet saját kezemmel válogattam. Ha otthon vagyunk, viszont így is, úgy is főzök...mi is ugyanazt esszük, csak kiegészítem fűszerekkel, nameg általában nem pürésítem:) A főzés kikapcsol, kreatív tevékenység, és nincs is jobb érzés, mikor valaki ezt értékeli, mosolyogva megeszi, vagy repetát kér.
A friss ételeknek egyszerűen kellemesebb az íze,illata, látványa az előregyártott bébiételekénél. Kétség sem fér hozzá, hogy ideálisabbak gyermekünk(és önmagunk) számára, hiszen tápanyagok, különösen a vitaminok elkerülhetetlenül elvesznek az előregyártott ételek főzése során. A házi készítésű ételek íze más, mint a boltban kaphatóké. Hiszek abban, hogy a gyermekünk nem lesz olyan válogatós, és könnyebben csatlakozik majd a családi étkezésekhez, ha már korán hozzászokik a friss ízek és állagok széles skálájához.(persze kivételek mindig akadnak:)

Nem ellenkampányként rakom ide be az alábbi cikket, de mindenképpen elgondolkodtató...

A babák számára legmegfelelőbb étek az anyatej, ennek ellenére van amikor az édesanya nem tud, illetve nem akar szoptatni. Körülbelül féléves kortól pedig megkezdődik a „hozzátáplálás", azaz az anyatej mellett a zöldségek és később a gabonák, hús bevezetése. Ebben az időben sok anyuka nyúl a boltok polcain az üveges bébiételért, amelyek mára több százféle változatban kelletik magukat az üzletekben.

A klasszikus zöldség és gyümölcspapikon kívül a XXI. századi babáknak és mamáknak már teljes termékskála áll rendelkezésére: a bébivizektől kezdve a bébitejen és a bébikekszeken át egészen a bébijoghurtokig. A választék hatalmas, de vajon mi rejtőzik a kismacis, babás csomagolások és jól hangzó termékleírások mögött?

Anyatej vagy színes csomagolású bébipapi?

Szakértők szerint az édesanyák döntő többsége képes lenne gyermekét 6 hónapos koráig kizárólag anyatejjel táplálni, és Magyarországon az édesanyák 90%-a szülés után el is kezdi szoptatni kisbabáját. (Ez jóval meghaladja az EU 60%-os átlagát. Ennek ellenére 2004-ben a hat hónapig kizárólagosan szoptatott babák aránya csak 36% volt.)

A kiegészítő ételek korai bevezetésének számos oka lehet, amelyek között előkelő helyen szerepel az agresszív és sokszor megtévesztő bébiétel-marketing. Csak egy példa: míg a szakmai ajánlások szerint a csecsemő számára 6 hónapos korig a kizárólag anyatejjel való táplálás az ideális, a boltok polcain sorakozó csecsemőételek és -italok csomagolásán ott virít a „4 hónapos kortól" felirat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente 1,5 millió gyermek halálát okozza az, hogy nem anyatejjel táplálják őket. A legsúlyosabb problémát a harmadik világban szennyezett vízzel kevert tápszerek által okozott fertőzések jelentik. Azonban az anyatej egészségügyi előnyei nem ismernek határokat, a nem anyatejjel táplált csecsemők a fejlett országokban is nagyobb eséllyel betegednek meg és szorulnak kórházi ellátásra.

Nem csoda tehát, hogy nemzetközi szinten is komoly harc folyik az élelmiszergyártók etikátlan marketingakciói ellen. Civil szervezetek, mint a brit székhelyű Baby Milk Action bojkottokkal és kampányokkal hívják fel a figyelmet az élelmiszermultik etikátlan, a szoptatást aláásó marketingje ellen.

Az anyatej-helyettesítő termékek marketingjét számos nemzetközi egyezmény és jogszabály szabályozza. A WHO 1981-ben fogadta el az „Anyatejet helyettesítő anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexét", amely ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára az anyatejes táplálás elősegítésére, elsősorban a tápszergyártó cégek marketingtevékenységeinek kordában tartásával.

Magyarországon a tápszerek és anyatej-helyettesítő termékek árusítását és marketingjét egy 2003-as rendelet szabályozza, amely összhangban áll a vonatkozó uniós irányelvvel is. A szabályozás szerint az anyatejes táplálás helyettesítésére alkalmas termékek reklámja nem keltheti azt az érzést, hogy a tápszerrel történő táplálás az anyatejjel azonos értékű vagy annál előnyösebb. Tilos továbbá a tápszerek termékmintával vagy eladáshelyi reklámmal történő promóciója. (Ennek ellenére a kismamák többsége már a terhesség alatt, vagy a kórházban kézhez kapott „ajándékcsomagban" találkozik a kódex rendelkezéseit sértő termékmintával, illetve promóciós anyagokkal.)

Az anyatejen túl

Ha ideális esetben minél később is, de minden baba életében eljön az idő, amikor megkezdődik a hozzátáplálás. Az édesanya ekkor fontos döntések meghozatalára kényszerül: üveges vagy otthon főzött, bio vagy nem bio ételt kapjon-e a gyerek. Látszólag egyszerűen eldönthető kérdések, azonban elég egy út a közértbe és a kismamát beszippantja a bébimarketing: az üveges bébiételek 200 féle típusa, a bébikekszek, bébiteák, bébitejek, bébivizek - és még sorolhatnánk mi minden kéreti magát színes-szagos csomagolásban. A piackutatók felmérései szerint a csökkenő hazai születésszám ellenére is a termékkategória eladásai évről évre növekedést mutatnak, de rosszabb esetben is stagnálnak.

Cukorfalatok

A tudatos vásárló számára azonban a termékcímkék legtöbbje azonnal megkongatja a vészharangot. Babatej szójalecitinnel (emulgálószer), glükózsziruppal és cukorral? 4 hónapos kortól adható bébiital hozzáadott cukorral?

A gyermek ízlése az első években formálódik, így ha a babát már kisgyermekkorban rászoktatjuk az édes ízekre, később nehéz dolgunk lesz, amikor a cukrozott gyümölcslevek, üdítők vagy szörpök helyett vizet szeretnénk vele megkedveltetni. Emellett kutatások sora mutatta ki, hogy a korai magas cukor- és só-bevitel a későbbi életkorokban fokozott egészségügyi rizikófaktort jelent.

Bio vagy nem bio?

Az élelmiszerekben fellelhető növényvédő szermaradványok a bébiételekben sokkal nagyobb problémát jelentenek a felnőttek táplálékánál. Ennek oka, hogy a csecsemők testsúlyukhoz viszonyítva nagyobb mennyiségű ételt fogyasztanak, mint a felnőttek, tehát arányosan több káros anyagot vesz fel szervezetük. Az eleinte kuriózumnak számító bio bébiételek az 1990-es években jelentek meg Európa szupermarketpolcain, mára azonban a piac jelentős részét biotermékek teszik ki.

A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat rendszeresen vizsgálja a hazai és import zöldségek és gyümölcsök, gabonák szermaradék tartalmát. 2006-ban először a feldolgozott növényi alapú élelmiszerek növényvédő szermaradék tartalmát is bevonták vizsgálataikba, így azok kiterjedtek a zöldség- és gyümölcsalapú bébiételekre és italokra is. 25 különböző bébiétel, illetve 12 féle bébi-italt, mintegy 80db mintát vizsgáltak. A 80 minta 19%-a, 15 darab tartalmazott mérhető szermaradékot. Ezek közül 4 volt gyümölcsalapú élelmiszer, a többi zöldségétel. (Árulkodónak tűnik az is, hogy a 2 vizsgált „Vegyes zöldség sárgarépával" és a 3 „Vegyes zöldségpüré alapú bébiétel" mindegyike tartalmazott mérhető szermaradékot.)

Mit tehet a kismama?

Mit tehetünk ha szeretnénk porontyunk tányérjától távol tartani a növényvédő szereket? Biztosra sajnos nem mehetünk, de választhatunk a piacon kapható ellenőrzött bio alapanyagokból készült kész bébiételek közül, vagy készíthetünk gyermekünknek otthon bio bébipapit.

A bio zöldség és gyümölcs beszerzése nem olcsó, de bébiételek készítésénél vegyük figyelembe, hogy egy adag étel egészen kis mennyiségből készül, nincs szükség több kiló zöldség beszerzésére. Így még ha magunknak nem is biotermelésből származó friss árut veszünk, a baba biztonságos tápláléka minden bizonnyal megér ennyi befektetést. A házi bébikoszt porciónként lefagyasztható, így mindig friss és vitamindús étel kerülhet a tányérkába.

Az üveges bébiételek elvitathatatlan előnye az, hogy a hőkezeléses tartósításnak és stabil zárt csomagolásnak köszönhetően praktikusak, ha nem otthon ér minket az ebédidő. Ezekre az esetekre válasszunk minél természetesebb összetételű, lehetőleg bio minősítésű bébiételt! Kerüljük a hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket!

Praktikus tanácsok az egészség- és környezettudatos babatápláláshoz:

• Főzzünk otthon megbízható forrásból származó bio zöldségből és gyümölcsből.
• Bébijoghurt helyett keverjünk ki natúr biojoghurtot friss vagy mélyhűtött gyümölccsel. A gyümölcs mellett nincs szükség cukor hozzáadására!
• Bébikekszek helyett adjunk bio bulátát és más egészséges gabonából készült (cukormentes!) rágcsálnivalót.
• Az édesített bébiitalok helyett keressük a hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékeket, illetve adjunk vizet.

(forrás: www.tudatosvásárló.hu)